Az implantációs fogászatban az osseointegrációt a csont és az implantátum érintkezésének nevezik, anélkül, hogy a közöttük lévő nem csontszövet interferenciát okozna. Dokumentált, hogy az osseointegráció jelenléte vagy hiánya a rehabilitáció sikeréhez vagy kudarcához vezet. Számos tényező határozza meg, hogy a fogászati ​​implantátum jól beépül-e a páciens csontjába. Az anyagcsere-betegségek, a páciens szokásai, a csont minősége és mennyisége, valamint az alkalmazott implantátum mikro- és makrotopográfiája olyan tényezők, amelyek nagymértékben befolyásolják az implantátum csontosodási integrációját.

1. Bevezetés

Az osseointegráció kifejezést először Dr. Per-Ingvar Branemark használta, akit a modern fogászati ​​implantológia atyjának tartanak. Branemark az osseointegrációt úgy definiálta, mint „közvetlen érintkezést a csont és a fém implantátumok között, közbeiktatott lágyszöveti rétegek nélkül”.

Dr. Branemark akkor tette ezt a felfedezést, amikor ortopédiai kísérleteket végzett nyúllábakon, ahová titán implantátumokat helyezett be. Felfedte az anyag és a csonttal való figyelemreméltó biokompatibilitását, és ez vezetett az osseointegráció koncepciójához és soron következő tanulmányaikhoz.

Zarb és Albrektsson az osseointegrációt úgy határozta meg, mint „időtől függő gyógyulási folyamatot, amelynek során az alloplasztikus anyagok klinikailag tünetmentes merev rögzítése érhető el és fennmarad a csontban a funkcionális terhelés során”.

Ezért az osseointegráció egyszerűen egy közvetlen kapcsolat a csont és az implantátum között, ahol az implantátum és a csont között reteszelés van.

Parithiarklaignan et al. szerint osseointegrációnak 3 szakasza van: az implantátum beépülése, a csonttömeg alkalmazkodása a terheléshez és a csontszerkezet adaptációja a terheléshez.

Az implantátum elsődleges stabilitása és rögzítése függ a geometriától, átmérőtől, hossztól, menetkialakítástól és felületi topográfiától.

Számos tanulmány kimutatta, hogy a fogimplantátum hossza nem annyira releváns, mint azt korábban gondolták. Tanulmányok kimutatták, hogy a rövid fogászati ​​implantátumok életképes eredményeket biztosítanak a fogpótlásban.

A legtöbb implantátum geometriája manapság hasonló, ezért a hangsúly a felületkezelésre helyeződött. Schwartz említette, hogy a felületi módosulás hatással van a sejtek implantátumhoz való tapadására, valamint a szaporodásra és a fehérje adszorpciójára a gyógyulás kezdeti szakaszában.

Buser leírta, hogy az egyik kulcsfontosságú tényező, amely befolyásolja az osseointegráció sebességét, az implantátumok felületének jellemzői.Az érdes felületek a mechanikai rögzítésnek köszönhetően gyorsabb csontosodást tesznek lehetővé.

Ting Ma  kijelentette, hogy az SLA felületkezelés a fogászati ​​implantátumok felületi módosításainak „arany standardja”.

2. A fogászati ​​implantátumok csontosodási integrációját befolyásoló tényezők

Az osseointegrációt befolyásoló számos tényező közül a legfontosabbak valószínűleg az implantátum geometriája és felülete.
Egyéb lehetséges tényezők a következők:

• Csontmennyiség – az implantátumot körülvevő csont mennyisége
• Csontminőség – a csont típusa és sűrűsége
• Beültetési feltételek és gyógyulási idő
• Implantációs anyag
• Dohányzás
• Krónikus betegséggel küzdők
• Cukorbetegség
• Az eljárás során a megfelelő hűtés hiánya vagy a régi fogsor miatt keletkező hő (a hőmérséklet a szövet nekrózisát okozhatja)
• A sebész szakértelme

3. Következtetés

A fogimplantátum osszeointegrációját számos tényező befolyásolja.Az implantátum jellemzői kizáróak lesznek azoknál a betegeknél, akiknél a csontminőség és -mennyiség hiányzik, tekintettel arra, hogy ez a helyzet a betegek többségénél megtalálható.

A bizonyítékok azt mutatják, hogy az implantátumok geometriája a legtöbb gyártó cégnél majdnem azonos, és az is bebizonyosodott, hogy a hossz nem feltétlenül olyan fontos, mint gondolták. Emiatt az implantátum felületkezelésére kell összpontosítani. 

Köztudott, hogy az SLA felületmódosítás hosszútávon is tartós. Ezért az ilyen típusú implantátumokat úgy kell kiválasztani, hogy alaposan tanulmányozzák, hol és hogyan fogják behelyezni,hogy az a lehető legjobb eredményt érje el.

Hivatkozások

1. Branemark R, Branemark PI, Rydevik B, Myers RR. Osseointegration a csontváz rekonstrukciójában és rehabilitációjában: áttekintés. JRRD 2001;38(2):175-81.
2. Kim, T.-I. Tisztelgés Dr. Per-Ingvar Brånemark előtt. Journal of Periodontal & Implant Science, 2014. 44(6), 265.  http://doi.org/10.5051/jpis.2014.44.6.265
3. Zarb GA, Albrektsson T. Az implantátum rögzítésének jellege. In: Branemark PI, Zarb C, Albrektsson T, szerkesztők. A szövetbe integrált protézisek csontos integrációja a klinikai fogászatban. Chicago: Quintessence Publishing Co.; 1985. 88–98.
4. Zarb GA, Albrektsson T. Osseointegration: a requiem for parodontális szalag? Int J Periodontal Restor Dent. 1991; 11:88–91.
5. Parithimarkalaignan S és Padmanabhan, TV Osseointegration: An Update. The Journal of the Indian Prosthodontic Society. 2013. 13. (1), 2–6. http://doi.org/10.1007/s13191-013-0252-z
6. Alghamdi, HS Methods to Improve Osseointegration of Dental Implantations in Low Quality (Type-IV) Bone: An Overview. Journal of Functional Biomaterials . 2018.  9. (1), 7.  http://doi.org/10.3390/jfb9010007
7. Ajayi, YO, Nwachukwu, N., & Akinboboye, BO (2017). RÖVID FOGIMPLANTÁCIÓK KEZELÉSI EREDMÉNYE. Journal of the West African College of Surgeons, 7(4), 52-71.
8. Z. Schwartz és BD Boyan, „Mögöttes mechanizmusok a csont-bioanyag határfelületén”, Journal of Cellular Biochemistry, 1994. kötet. 56. sz. 3, 340–347.
9. Z. Schwartz, K. Kieswetter, DD Dean és BD Boyan: „Mögöttes mechanizmusok a csontfelszín határfelületén a regeneráció során”, Journal of Periodontal Research, 1997. vol. 32. sz. 1., 2. rész, 166–171.
10. Z. Schwartz, CH Lohmann, J. Oefinger, LF Bonewald, DD Dean és BD Boyan: „Az implantátum felszíni jellemzői modulálják a sejtek differenciálódási viselkedését az oszteoblasztos vonalban”, Advances in Dental Research, 1999. kötet. 13.
11. D. Buser, T. Nydegger, T. Oxland és munkatársai, „Homkfúvott és savmaratott felületű titán implantátumok interfész nyírószilárdsága: biomechanikai vizsgálat miniatűr sertések maxillájában”, Journal of Biomedical Materials Research, 1999. köt. 45, sz. 2.
12. D. Buser, RK Schenk, S. Steinemann, JP Fiorellini, CH Fox és H. Stich: „A felületi jellemzők hatása a titán implantátumok csontintegrációjára. Egy hisztomorfometriai vizsgálat miniatűr sertésekben”, Journal of Biomedical Materials Research, 1991. vol. 25, sz. 7.
13. Ma T., Ge X., Zhang Y., Lin Y. Effect of Titanium Surface Modifications of Dental Implants on Rapid Osseointegration. In: Sasaki K., Suzuki O., Takahashi N. (eds) Interface Oral Health Science 2016. 2017. Springer, Singapore
14. Kasat, V., &Ladda, R. Dohányzás és fogászati ​​implantátumok. Journal of International Society of Preventive & Community Dentistry , 2012.  2 (2), 38–41. http://doi.org/10.4103/2231-0762.109358
15. Gómez-de Diego, R., Mang-de la Rosa, M. del R., Romero-Pérez, MJ, Cutando-Soriano, A., & López-Valverde-Centeno, A. Indications and contraindications of Dental Implantations in medically kompromittált betegek: Frissítés. Oral Medicine, Oral Pathology & Oral Surgery , 2014.  19 (5), e483–e489. http://doi.org/10.4317/medoral.19565
16. Mellado-Valero A, Ferrer-García JC, Herrera-Ballester A, Labaig-Rueda C. Effects of diabetes on the osseointegration of dental implants. Med Oral Patol Oral Cir Bucal 2007;12:E38-http://www.medicinaoral.com/medoralfree01/v12i1/medoralv12i1p38.pdf
17. Mishra SK, Chowdhary R. A fogimplantációs fúrások által keltett hő az oszteotómia során – Áttekintés: A fogimplantációs fúrások által generált hő. The Journal of the Indian Prosthodontic Society . 2014;14(2):131-143. doi:10.1007/s13191-014-0350-6.
18. Reddy N, Varun K. Osseointegration – kulcsfontosságú tényezők, amelyek befolyásolják a sikert – áttekintés. IOSR Journal of Dental and Medical Sciences (IOSR-JDMS) e-ISSN: 2279-0853, p-ISSN: 2279-0861. 16. kötet, 4. szám, Ver. V. április. 2017, PP 62-68 www.iosrjournals.org

További források és tanulmányok megtekintéséhez kattintson ide